Dunavarsány város

Adatok

Régió: Közép-Magyarország
Megye: Pest megye
Kistérség: Ráckevei kistérség
Lakosság: 7000 fő
Terület: 22.52 km²
Népsűrűség: 310,83 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 24

Fekvése

Dunavarsány Magyarország centrumában, a Kis-Duna bal partján, Budapest déli peremétől mintegy 12 km-re helyezkedik el.

Története

Bár a község címerében a varsa, mint halászeszköz szerepel, a település nevét – a kutatások szerint – a hasonló nevű alán (talán jász, vagy kabar) eredetű néptörzs töredéktől kapta, akik a magyar honfoglalókkal együtt érkeztek e tájra.

Első írásos említése 1269-ből való. A korábbi Árpád-kori falu a tatárjárás idején elnéptelenedett. A falut és környékét V. István 1270-ben a nyúl-szigeti apácáknak adományozta.

A középkorban gyéren lakott terület Hunyadi János kormányzósága idején Fejér megyéből átkerült Pest-Pilis-Solt vármegyéhez. A török hódoltság után I. Lipót császár thüringiai svábokat telepített a környékre. Varsány falu a 19. század közepétől lett a taksonyiak birtoka, önállóságát 1946-ban nyerte vissza.

Dunavarsány legújabbkori történelme viszonylag rövid, de ezen idő alatt rendkívül dinamikusan fejlődő település (1854-ben mindössze 146 lakosa volt az akkori Varsány pusztának, de még 1900-ban is csak 284). Fejlődése különösen az utolsó évtizedben gyorsult fel. A '90-es évek elejétől épült ki a közművek túlnyomó többsége (víz, gáz, telefon, szennyvízcsatorna-hálózat), amely beruházások zömét Dunavarsány koordinálta a kistérségben. A település intézményhálózata a teljes alapellátást biztosítja lakóinak, de vannak emelt szintű ellátást biztosító intézmények és szervezetek is Dunavarsányban (pl. művészeti iskola, általános iskola speciális tagozata, idősek átmeneti otthona ). Országos jelentőségű intézmény a Népstadion és Intézményei Dunavarsányi Edzőtábora, amely a Duna-parton jelentős sportcentrum.

Dunavarsány a hazai kapcsolatokon túl a nemzetközi kapcsolatait is igyekszik ápolni. 1999 nyarán, több éves bemutatkozás, ismerkedés után került sor a testvérvárosi szerződés aláírására a németországi Gemmingennel, majd 2002. március 15-én a szlovákiai Szalóccal.

Közel ezer éves múltja után Dunavarsányt 2004. szeptember 18-án várossá avatták, amelyet méltóan ünnepelt meg az új város lakossága.

Nevezetességei

Dunavarsányi templom

A város természeti értékei következtében jelentős idegenforgalommal rendelkezik. A festői Duna-parti üdülőhelyek és a mesterségesen kialakított bányatavak, a hétvégi turizmust is vízpart kellemes pihenési, szórakozási lehetőséget biztosít a településre látogatóknak. A Domariba-sziget menti úszóláptól alig néhány száz méterre már szélfútta homokdombokat találunk. A Duna-ág melletti Domariba-sziget hagyományos horgászhely, szép nyaralóházakkal, horgászállásokkal. Északi csúcsához csatlakozik a védett 10 hektáros úszóláp, amely nemcsak ritka növények élőhelye, de látható itt fiókáit nevelő búbosvöcsök, többféle gém, hallható a nádirigó és a nádi tücsökmadár éneke is.

A pápa szobor:

1992. június 8-án avatták fel Győrfy Sándor Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész XXIII. János pápa szobrát amely azóta is a katolikus templom előtti téren található meg. [1]

Boldog Gizella és Szent László szoborcsoport:

[2] [3]

A katolikus templom:

[4] [5]

A Remény szobor

2004-ben avatták fel Nagyvarsányban Monori Sebestyén Remény című szobor alkotását. (kép)

A Petőfi szobor:

[6]

Az Erkel Ferenc Művészeti Iskola (Zeneiskola)

[7]

A Hősök tere

[8] [9][10]

Testvérvárosok

1999 óta a németországi Gemmninen
2002 óta a szlovákiai Szalóc

Következő községek

További községek